Mesélj a kezdetekről! Mikor fogtál bele a zenélésbe, és mik inspiráltak?
Valahol a kilencvenes évek elején kezdtem foglalkozni zenéléssel. Ha nem csalnak emlékeim hardcore techno-val és (akkori) breakbeattel probálkoztam. A ami napig nem felejtem el azt a bizonyos kazin szerzett számot, ami beindította a fantáziámat. Előadóra sajna már akkor sem emlékeztem (nevet), James Brown is Dead volt a címe. Mint sokan, én is a Tracker világból jöttem, így nem is tudok ezektől a gyökerektől elszakadni. FastTrackeren kezdtem, aztán hamar átszoktam Impulse Trackerre. Na ez volt nekem akkor a mennyország, volt benne Lopass filter. Teljesen oda voltam érte.
Aztán '92-93 felé egyre több korai jungle kazit kaptam Cop haveromtól. Ezek gyökeresen megváltoztatták a hardcore-ba vetett hitem. Szép lassan át is tértem erre az irányzatra. Volt egy-két fellépésünk is haverokkal, de ez nem volt számottevő, vagy olyan, ami nagy áttörést eredményezett volna az életemben. 1995-98 környékén már nagyon érdekeltek a japán dobos zenék, a Taiko, és mindig is vonzott a szamuráj kultusz. Sajnos akkoriban fogalmam nem volt arról, hogyan szerezhetnék magamnak Taiko CD-ket, így megmaradtak a filmek és a nagyon rossz minőségű felvételek.
2000 környékén alapítottunk egy zenekart Minuszaid Bocsá, majd Ultra Homogén néven, ami élő hangszerekre épült. De valahogy ez a vonal megállt a fejlődésben. Így Greg cimborámmal 2001-ben kitaláltuk a Hotelsinus nevet és egy koncepciót. Klasszikus (2000 elötti dnb) hangzás és tempó, mély érzelmekkel aláfestve. Mikor már egész jól mentek a dolgok, akadtak némi nézeteltérések. Így magam maradtam ebben a projectben. Akkor ezt nagyon sajnáltam és sokáig csak a hangeffektezésnek éltem, ami jelenleg is a munkám. Viszont így egyedül 100%-osan olyan zenét írhatok amilyet szeretnék.
Milyen eszközöket, software-t / hardware-t használsz a zenélés során?
Nagyon sok szoftvert kipróbálok a munkámból adódóan és szeretek mindenről tudni, ha esetleg olyan problémába ütközök, ami új akkor tudjam, hogy milyen lehetőségeim vannak a legyőzésére. De konkrétan, amik nélkül nem tudnám elképzelni a napjaimat, azok a következők: Soundforge, Vegas Video, és természetesen, amivel írom a számaimat: Jeskola Buzz. Van egy hatalmas legális hangeffekt kollekcióm és rengeteg saját felvétel. Ezekkel szoktam feltupírozni a dalokat. Hogy miért használok Trackert? Mert moduláris, rengeteg beépített effekt és szinti áll a rendelkezésemre, ezeket bármilyen útvonalon összekötögethetem. A szekvenszere teljesen más, mint a régieké. Rengetek sávval és azon belüli sávokkal lehet dolgozni. Az, hogy ingyenes, az ma már nem számít, mert amit használok, azt általában meg is veszem. De valahogy nem bírok leszokni a Buzz-ozásról.
Hardware-ek: Emu Hangártya, M-audio Studio Monitor, erős gyors gyári PC, Emu Midibill.
Vst-k: Junglist, Chinee Kong hangszerek, EMU Proteus X2, E-Phonic Drumatic series. Vst fx: BuzzRoom Series.
Kik a példaképeid, mely előadók és zenei stílusok vannak rád hatással leginkább?
Sajnos példaképekben nem hiszek, de természetesen vannak kedvenc előadóim. Ed-Rush , Optical, Tech Itch, Photek... Viszont nem hallgatok tőlük csak régi zenéket, 2001-2002-ig megjelent anyagaikat álltalában. Nekem ez a hangzásvilág az, ami igazán tetszik. Persze Photek az, aki az első helyen van számomra. Magyarok közül a Realistic Crew-t nagyon szeretem, és ez nem azért van mert ősidők óta barátok vagyunk. Nem sok új zenét szoktam hallgatni, mert valahogy a tempó nekem már túl sok. Igazából a d&b gyökereit viszem bele a zenéimbe. Borzaszóan szeretem még Hans Zimmer és Kenji Kawai munkásságát. Szerintem két legkomolyabb zenésze a filmiparnak. Nagyon sokat merítek az ő komolyzenéikből is.
Milyen céljaid, terveid vannak a producerkedéssel kapcsolatban? Mire számíthatunk tőled a jövőben?
Az elsődleges célom az, hogy minél több ember hallja a zenéimet. Profit az nem érdekel a saját zenéimmel kapcsolatban. Mivel már nagyon régóta csinálom, úgy érzem, soha nem fogom abbahagyni ezt a stílust. Természetesen, mint minden producer én is szeretnék több megjelenést, mert eddig nagyon karcsú az amit felmutathatok magamnak. Sajnos a munkám nagyon negatív hatással van a zeneírásomra, sok időt és energiát elvesz. Mivel egymagam vagyok (ha a barátnőmet nem számoljuk:) gyakorlatilag nulla energiát fordítok arra, hogy kiadókkal kapcsolatba kerüljek. Ezen idén kezdtem el változtatni úgy ahogy. Sokkal több zenét akarok írni és kiadatni, mint eddig.
Mit kell tudnunk a beküldött zenédről? Mi ihlette a track-et, és mit gondolsz róla?
Számom címe Renzoku Mawaru azaz Folyamatosan Forogni.
Nagyjából ez a története és ez ihletett:
Van egy szamuráj zsoldos, aki klánok között váltogat. Minden helyzetben megvédi az aktuális Urát. Kivéve az utolsó alkalommal! Akinél utoljára szolgált azt meggyilkolták a saját otthonában. Azon rágódik, hogy hogyan volt képes elbukni, hiszen eddig soha nem volt erre példa az élete során. Ezért úgy érzi, hogy innentől kezdve képtelen lesz újra talpra állni és folyamatosan el fog bukni. Akármit is tesz, újra és újra kudarc éri majd. Ez a félelme, hogy Folyamatosan Forog ebben az állapotban, képtelen lesz legyőzni ezt a helyzetet. Megingott önmagában a hite!
Mint ahogy azt már írtam fentebb, a keleti kultúrákból meritek. Legyen az film vagy rajz, mindig ez az alapja a zenéimnek.
Arra törekedtem, hogy kicsit meseszerű legyen, vagy inkább misztikus. Remélem, valamennyire megérti a hallgató, hogy mit is élhet át a főhős.
Hogy mit gondolok róla?
Mivel soha nem vagyok tökéletesen megelégedve a zenékkel, ezért úgy érzem eddig ez a legjobb számom. De természetesen a következő valamilyen formában biztos jobb lesz ennél. Az már biztos, hogy ennek a történetnek lesz folytatása...
Hotelsinus le sem tagadhatná, hogy nagy hatással volt rá Photek zenéje. Renzoku Mawaru című száma ékes példája annak, hogy a drum & bass-nek nem kell 180 bpm-es eszement tempóban reszelnie ahhoz, hogy dinamikus és energikus legyen. Keleties hangzás, visszafogott tempó, okosan felszabdalt dobképlet és csontig hatoló gyilkos mélyek jellemzik a művet. Öreg sulis masszív, hegyezzétek füleiteket!