|
Még hogy nincs új a Nap alatt, kérem szépen. Dehogy nincs! Itt van mindjárt Todd Terry és
az ő új, bumm a fejbe jungle lemeze. Elképesztő. Hogy honnan szedte ezt elő? A New York-i
house-félisten hirtelen Todzilla lett, a dzsungel királya. Ha valaki fél éve azt mondja,
hogy Todd Terry ilyet fog tenni, hát fogom magam, és nem hiszem el neki. Valójában még most
sem hiszem el, ahogy itt a szoba közepén ugrándozva verem a vázákat szép sorban lefele.
A lemez nem pusztán a meglepetés erejétől jó - attól, hogy Todd jungle-t nyom - hanem mert
mellőzi a kliséket, újszerű, egyéni és baromi lendületes. Sőt feltartóztathatatlan.
Ruganyos, mint egy gumiasztal. Iszonyú basszusokkal, izgalmas effektekkel operál, és feszül
az egész az energiától. A harcos-megmondós attitűd kissé szokatlan Todd Terrytől, de hitelesnek
tűnik, nem idegennek. Az album hangulata sötét, mint a New York-i metró éjjel, de nem sötétkedő,
nem erőltetett.
A vendég MC-k (főleg Cash Money és MC Essential) hibátlanul nyomják,
hozzák az undergroundot, viszik az albumot. A jungle mellet hip hop és némi nu skool breakz is
helyet kap, és akárhogy is kutattam, a hetven percbe egy rossz szám se fért bele. Szóval
zseniális az egész. Nem hiába 'megfejtések' a címe.
|