"Logical Progression". A megvitatandó jelenség először 1990-ben ezzel a távolbalátó címmel jelent meg először bakeliten. Breakbeat house vagy angol hardcore, nevezzétek, ahogy akarjátok, végre megkapta a még hiányzó ambient beütést. Amíg annak idején az összes fontos breakbeat producer még ott tartott, hogy a rave-himnuszaikat felgyorsított hip-hop dobalapokra, zagyva hangszerelésekre és mikiegérhangokra építették, a London közeli Croydon-ban egy fiatalember felismerte az időközben világszerte jungle néven ismertté váló zenei világ hatalmas potenciálját. Azóta készíti DJ-ként, producerként és a Good Looking címke irányítójaként teljes következetességgel a drum & bass egy teljesen egyéni jellegű változatát. Itt most Daniel Williamson-ról van szó. Barátai Danny-nek hívják, a rajongóinak ő LTJ Bukem.

A kör bezárul. Látomása után 5 évvel 1996 márciusában ígéretét beváltva megjelenteti a Logical Progression című lemezét. Az első Good Looking címkeválogatás megnevezése nem csak a bemutatkozására emlékeztet, hiszen figyelemre méltó 1990-es víziója az idők folyamán a Good Looking -on 18, ennek Sister lerakatánál pedig további 6 bakelit kiadványban testesült meg, hanem ez egyúttal általános zenei önmeghatározásának a manifesztuma is. Az 1995-ös Horizons című kiadványában egy szövegtöredék pontosan tükrözi ezt: "Minden óra új kezdetek új lehetőségeit tartalmazza. A látóhatár tágul, és helyet kínál számodra, hogy lépj a változások felé." Utólag nézve teljesen világos, ha az ember egy meghatározott zenei formával - ebben az esetben a szekvenszerek programozásával és a hangminták prepalásával - kitartóan és odaadóan foglalkozik, akkor logikus, hogy az a munka előbb vagy utóbb meg is hozhatja gyümölcsét... Minden megváltozik, ha te megváltoztatod...

A félreértés elkerülése végett: a címkéje számos kiadványa közül a legkevesebbet csinálta ő maga, mégis az összhangzásért - legalább közvetve - felelős, nem csupán azért, mert neki is kell hogy tetszen az, amit a Good Looking-on megjelentet. Mellette többé kevésbé egy szűk, hozzá szorosan kapcsolódó kis producercsoport áll, akik minden lehetséges alkalommal, bármerre is járnak, azt a hangzást rakják fel, amelyet aztán a közönség egyértelműen a tipikus Bukem hangzásként ismer fel. Bukem Logical Progression, Damon's Theme, Music, Coolin Out, és Horizons című mestermunkáira támaszkodva készíti a PMF, Aquarius (azaz Photek), Tayla, Chameleon, Peshay, Trace, Crystl, Waxdoctor, Source Direct projekteken pontosan azokat a darabokat, amelyre Bukem-nek sürgősen szügsége is van, hogy a világ egyik legtöbbet foglalkoztatott DJ-jeként tovább erősíthesse pozícióját. Ezért nem véletlen, hogy PMF egyik legsikeresebb is a jungle eredeti űremberének szól, és egy kacsintással csupán a Danny's Song címet kapta.

Mitől válik félreismerhetetlenné egy LTJ Bukem darab? Az egyes hanglemezek precíz behatárolhatósága nem mérvadó. Sokkal inkább azon a képességen múlik, hogy LTJ Bukem pontosan tudja, mit csinál. Bármelyik lemezt, amit akármilyen rövid időre is feltesz, rögtön a magáévá tudja tenni. DJ kollégáival Fabioval és régi partneréval MC Conraddal világszerte közösen adott számtalan fellépése mellett a Londonban rendezett Speed partisorozatával megalapozta teljesen sajátos, egyéni stílusát. Őrült küldetésben úton: a számait nyitó, szinte terjengősen csordogáló hangszőnyegekbe itt-ott belépő zenekari dallamfoszlányok és sokszor kibírhatatlan szünetek után végre beinduló klasszikus breakbeat hurkokból, lágy 808-as lábdobokból és marimbákból álló ütemstruktúrákkal teremti meg azt az egyéni stílust, amit egyre inkább LTJ Bukem nevéhez kötünk. Csodálatra méltó a lemezkiválasztási és keverési képessége. Így alapozta meg saját legendáját, miszerint ő a "hardcore Derrick May-je".

Csukd be a szemed és hallgasd! LTJ Bukemnél az az igény áll a középpontban, hog ne csak a táncfunkcióra redukált, hanem omnipotens zenét adjon ki, amire az ember kitáncolhatja a lekét, ugyanakkor a hallgatásra öszzpontosítva egy meditatív, transszerű állapotba hullhat vissza. Radikális szépség. Kellemes hangzás, az elfogadott esztétika alá települt örvényléssel. Ez az egyetemes filozófia nem véletlen, hanem mélyen LTJ Bukem történetében rejtőzik. Szocializáció. Benyomások. Nyíltelméjűség. Hallatja, érezteti velünk minden egyes Good Looking kiadványával, minden keverésével, amit élőben a DJ pultról a táncolók hallójáratain keresztül érzékelésük legmélyebb bugyraiba küld. LTJ Bukemre gyerekkorában meglehetősen szélsőséges élmények hatottak: bár jómodorú, fehér örökbefogadói őt lojalitásra, a konzervatív angol értékek tiszteletben tartására nevelték, mégis már szemüveges kisiskolásként hazafelé menet jónéhányszor meg kellett ismerkednie a fajgyűlölő verőlegényekkel. A zene vonatkozásában ez azt jelentette, hogy klasszikus zeneoktatásban részesülve zongoraórákon kellett kínlódnia. Szerencsére Danny-nek egy nagyon nyitott szellemű zongoratanára volt, aki Bach, Handel és Csajkovszkij szerzeményeinek tanulmányozása mellett a modern trombitajáték rejtelmeibe is bevezette. Így ismerkedett meg Chet Baker és Miles Davis játékával is. Ez a Nogel Crouch nevű zenetanár vitte el egy nap Chick Corea egy koncertjére. Kulcsfontosságú élmény volt, amit Danny a mai napig is élete egyik legnagyobb eseményének tart. Látni, ahogyan a művész, legalább harmincöt szintetizátora előtt dervisként táncolva egy szavakban leírhatatlan orgasztikus hangzást varázsolt elő. Danny még fiatal öntudatában mélyen belevésődött a vágy, hogy egyszer valaha majd ő is ehhez hasonlót tudjon csinálni. Fúzió. Jazz. Zene. Logikus folyamat, azaz Logical Progression.

Egyébként művésznevének ötlete is erre az időre nyúlik vissza, ami pedig nem más, mint az olasz "el DJ" (LTJ) megjelölés és a hetvenes évek egyik kedvelt krimisorozatából, a "Hawai Five-O" -ból kölcsönzött "Book'em, Dano" kifejezés fonetikus szimbiózisa. Mellesleg a főszereplő családneve ugyanaz volt, mint az övé...
Meglehetősen belehabarodott a DJ világba. Gyerekkorában rengeteget játszott a szülei sztereófelszerelésével. Kevert kazetták tömegét vette fel, közben kialakult az a rendezői képessége, hogy a felvett számok sorrendje, hangulata és hossza pontosan alkalmazkodjon a 60 vagy 90 perces kazetta mindenkori hosszához. Tehát már itt szetteket épített. Hamar felismerte, hogy közönséggel ez persze sokkal jobban működik, mint odahaza a gyerekszobában. Ezért ragadott meg minden fellépési lehetőséget iskolai partikon, mindenütt. A döntő lökést aztán az olyan hangrendszerek, mint a Sunshine Sound System, vagy a Rap Attack Sound System megismerése hozta magával. Ezek a mozgó egységek rendeztek annak idején a környékükön hangos DJ csatákat éltető soul, jazz, rare groove, és a nyolcvanas évek elején feljövő elektro lemezekkel. Itt látta LTJ először, hogyan lehet két lemezjátszóval, keverőpulttal, fejhallagatóval és monitorbox-szal - na és persze a megfelelő lemezekkel - dolgozva csodákat művelni. DJ Allister képessége, ahogy ő a régi soul és a modern elektro lemezeket tökéletesen egymásba tudta keverni, nagyobb benyomást gyakorolt LTJ-re, mint bármi más hasonló, amit eddig hallott. Ez egy új zene volt, ami a régi és új darabok új kontextusba való összeolvasztásából állt elő. Ekkoriban még sejteni sem lehetett, hogy a DJ üzlet milyen hatalmasra nő majd. Kifejezetten a keverés volt az, ami a DJ-t a lemezválogató, illetve az előregyártott struktúrák reprodukálóiból az igazi zenész rangjára emelte, aki a lemezek ügyes egybeolvasztásával és szinkronizálásával egy új, eddig soha nem hallott zenei világot hozott létre.

Hosszú az út a csúcsig. A feltörekvő acid-house mozgalom, ami őt egy másik produkción (pl. Armando), illetve az említett keverési technikán kívül nem túlzottan érdekelte, sajnos a féktelen drogfogyasztást is behozta a partikra. Bár ez a témakör Bukem számára sosem jelentett gondot. Egy kezén meg tudná számolni, hányszor nyelt E-t, vagy lökött be trippet. Az egyetlen drog, amit mégis a zene mellett néha magához vesz, az a jó öreg ganja (kender). Viszont az áttekinthetetlen DJ hierarchiában lassan de biztosan felfelé haladáshoz ép észre van szügség: különben az emlékezet, az agyba beépített merevlemez a gyűrődést nem bírja sokáig, és a DJ elveszti a kontrollt, és nem tudja, mit csinál. De LTJ Bukem azt a benyomást kelti, hogy az elejétől fogva nagyon pontosan tudja, hogy mit is akar. Lemezboltok polcain böngészni, a többi DJ keveréseit szakértelemmel hallgatni, belőlük tanulni. Optimális előkészítés: naponta demoszallagokat fölvenni, kluboknak, promotereknek szétküldeni, mindenütt mindenbe bennelenni. (Egyébként a legelső, 1990-es lemeze nem volt más, mint egy Dee-Lite szám élő kalózfelvételéből és egy agybeteg Go Bang! számból készült keverés.) És természetesen türelmesen várni a nagy lehetőségre, hogy mikor lehet végre egy igazi klubban fölrakni, a döntő pillanatban a házat megrengetni, a nevet megalapozni...

Azok az idők, amikor LTJ Bukemnek valamelyik londoni DJ-pultja mögött a sarokban kellett várnia arra, hogy hátha a kispadról mégis kifuthat a játékmezőre, mert mégsem jön el az arra az estére leszerződtetett DJ, már rég almúltak. 1991 óta dolgozik rendszeresen a hiphop-ból jövő MC Conraddal együtt, aki rap stílusával Bukem szférikus drum & bass szettjeinek tökéletes ellenpontját képezi. Körülbelül ugyanekkortájt nyomott valaki egy dub acetátot a kezébe. Ez pedig nem volt más, mint Ray Keith, akit ezekben a körökben mindenki nagyon nagyra tartott. A drum & bass kozmoszában a DJ-üzlet dubplate üzletet jelent. A frissen préselt acetátlemez leírhatatlanul egyedi illata túl finom ahhoz, hogy egyszerűen le lehetne tenni róla.

Ha úgy vesszük, LTJ Bukem gyermekkorai álmából, hogy focista, dobos, vagy zongorista lenne, ijesztő valóság vált. Gyakorlatilag mint a Good Looking csapat kapitánya utazik játékról játékra. Üti a dobokat, nyomkodja a billentyűket. És elvarázsolja a közönséget világszerte. Némelyik hű rajongója bár kissé csalódott, hogy LTJ Bukem lemondott a rezidens posztjáról, és otthagyta a londoni Speed-et, mégsem vehetjük ezt rossz néven. Hiszen azt tervezi, hogy a felrakást egy kicsit leépíti, hogy nyugodttabban tudjon a stúdiómunkára, címkéje, a Good Looking számára készítendő saját darabokra koncentrálni. Ezt nevezzük logikus fejlődésnek.